UNCITRAL Választottbírósági Szabályzat

(a 2013-ban elfogadott 1. cikk (4) bekezdésével és a 2021-ben elfogadott 1. cikk (5) bekezdésével)

I. szakasz Bevezető szabályok

Alkalmazási kör

1. cikk

1. Amennyiben a felek megállapodtak abban, hogy a közöttük meghatározott jogviszonnyal kapcsolatban felmerülő vitákat - szerződéses vagy szerződésen kívüli - az UNCITRAL Választottbírósági Szabályzata szerinti választottbírósági eljárásra utalják, akkor az ilyen vitákat e Szabályzatnak megfelelően kell rendezni, a felek által elfogadott módosításokkal.
2. A 2010. augusztus 15. után kötött választottbírósági megállapodás felei úgy tekintik, hogy a választottbírósági eljárás megkezdésének időpontjában hatályos szabályzatra hivatkoznak, kivéve, ha a felek megállapodtak a szabályzat egy adott változatának alkalmazásában. Ez a vélelem nem alkalmazandó, ha a választottbírósági megállapodást 2010. augusztus 15. után kötötték meg egy ezt megelőzően tett ajánlat elfogadásával.
3. Ez a szabályzat irányadó a választottbírósági eljárásra, kivéve, ha e szabályzat bármelyike ellentétes a választottbírósági eljárásra alkalmazandó jog olyan rendelkezésével, amelytől a felek nem térhetnek el, akkor az adott rendelkezés az irányadó.
4. A befektetők vagy befektetők védelmét biztosító szerződés alapján indított befektetői-állami választottbírósági eljárás esetében a jelen szabályzat magában foglalja az UNCITRAL-nak a szerződésen alapuló befektetői-állami választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó szabályait ("átláthatósági szabályzat"), figyelemmel az átláthatósági szabályzat 1. cikkére.
5. A függelékben található Gyorsított Választottbírósági Szabályzatot kell alkalmazni a választottbírósági eljárásra, amennyiben a felek így állapodnak meg.

Értesítés és a határidők számítása

2. cikk

1. Az értesítést, beleértve az értesítést, a közleményt vagy a javaslatot is, bármely olyan kommunikációs eszközzel továbbítani lehet, amely lehetővé teszi vagy biztosítja a továbbítás rögzítését.
2. Ha valamelyik fél kifejezetten erre a célra kijelölt vagy a választottbíróság által engedélyezett címet, bármely értesítést ezen a címen kell kézbesíteni az adott félnek, és ha így kézbesítették, úgy kell tekinteni, hogy azt kézhez kapták. Elektronikus úton, például telefaxon vagy e-mailben történő kézbesítés csak az így megjelölt vagy engedélyezett címre történhet.
3. Ilyen kijelölés vagy felhatalmazás hiányában az értesítés:
   • a) kézbesített, ha azt fizikailag kézbesítik a címzettnek; vagy
   • (b) kézbesítettnek tekintendő, ha azt a címzett székhelyén, szokásos tartózkodási helyén vagy levelezési címén kézbesítik.
4. Ha ésszerű erőfeszítések után sem lehet a (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően kézbesíteni, az értesítést akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha azt a címzett utolsó ismert üzleti helyére, szokásos tartózkodási helyére vagy levelezési címére ajánlott levélben vagy bármely más, a kézbesítést vagy a kézbesítési kísérletet rögzítő módon elküldik.
5. Az értesítést azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azt a (2), (3) vagy (4) bekezdésnek megfelelően kézbesítették, vagy a (4) bekezdésnek megfelelően megkísérelték kézbesíteni. Az elektronikus úton továbbított értesítést a küldés napján kézbesítettnek kell tekinteni, kivéve, hogy az így továbbított választottbírósági értesítés csak azon a napon tekinthető kézbesítettnek, amikor az a címzett elektronikus címére megérkezik.
6. Az e szabályzat szerinti határidő számítása szempontjából az ilyen határidő az értesítés kézhezvételének napját követő napon kezdődik. Ha a határidő utolsó napja hivatalos munkaszüneti nap vagy a címzett lakóhelyén vagy székhelyén nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapig meghosszabbodik. A határidő számításánál a határidő alatt bekövetkező hivatalos ünnepnapokat vagy munkanapokat is figyelembe kell venni.

Választottbírósági értesítés

3. cikk

1. A választottbírósági eljárást kezdeményező fél vagy felek (a továbbiakban: felperes) a másik féllel vagy felekkel (a továbbiakban: alperes) közli(k) a választottbírósági eljárást megindító értesítést.
2. A választottbírósági eljárás azon a napon kezdődik, amikor a választottbírósági értesítés a válaszadóhoz beérkezik.
3. A választottbírósági értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:
   • a) A jogvita választottbírósági eljárás alá vonására irányuló kérelmet;
   • b) a felek nevét és elérhetőségét;
   • (c) A hivatkozott választottbírósági megállapodás megjelölése;
   • (d) Azon szerződés vagy egyéb jogi eszköz megjelölése, amelyből vagy amellyel kapcsolatban a vita felmerül, vagy ilyen szerződés vagy eszköz hiányában a vonatkozó jogviszony rövid leírása;
   • (e) A követelés rövid leírása és az érintett összeg megjelölése, ha van ilyen;
   • (f) A kérelmezett jogorvoslat vagy jogorvoslat;
   • (g) Javaslat a választottbírák számára, a választottbíráskodás nyelvére és helyére, ha a felek erről korábban nem állapodtak meg.
4. A választottbírósági értesítés tartalmazhatja a következőket is:
   • a) A 6. cikk (1) bekezdésében említett kijelölő hatóság kijelölésére vonatkozó javaslatot;
   • b) a 8. cikk (1) bekezdésében említett, egyedüli választottbíró kijelölésére vonatkozó javaslatot;
   • c) a 9. vagy 10. cikkben említett választottbíró kinevezésére vonatkozó értesítést.
5. A választottbíróság megalakulását nem akadályozhatja a választottbírósági értesítés elégséges voltával kapcsolatos vita, amelyet a választottbíróságnak kell véglegesen eldöntenie.

Válasz a választottbírósági értesítésre

4. cikk

1. A választottbírósági értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a válaszadó közli a felperessel a választottbírósági értesítésre adott válaszát, amely tartalmazza a következőket:
   • a) Az egyes válaszadók nevét és elérhetőségét;
   • b) A választottbírósági értesítésben foglaltakra adott választ a 3. cikk (3) bekezdésének c)-g) pontjai szerint.
2. A választottbírósági értesítésre adott válasz tartalmazhatja továbbá:
   • a) Bármely olyan kifogást, amely szerint az e szabályzat alapján létrehozandó választottbíróságnak nincs joghatósága;
   • (b) A 6. cikk (1) bekezdésében említett kijelölő hatóság kijelölésére vonatkozó javaslatot;
   • (c) A 8. cikk (1) bekezdésében említett, egyedüli választottbíró kijelölésére irányuló javaslatot;
   • (d) A 9. vagy 10. cikkben említett választottbíró kinevezésére vonatkozó értesítés;
   • e) A viszontkereset vagy a beszámítás céljából benyújtott követelések rövid leírása, ha vannak ilyenek, beleértve adott esetben az érintett összegek megjelölését, valamint a kért enyhítést vagy jogorvoslatot;
   • f) A 3. cikk szerinti választottbírósági értesítés abban az esetben, ha a válaszadó a választottbírósági megállapodásnak a felperestől eltérő féllel szemben fogalmaz meg követelést.
3. A választottbíróság megalakulását nem akadályozhatja a választottbírósági értesítésre adott válasz alperes általi elmulasztásával, illetve a választottbírósági értesítésre adott hiányos vagy késedelmes válasszal kapcsolatos vita, amelyet a választottbíróságnak kell véglegesen eldöntenie.

Képviselet és segítségnyújtás

5. cikk

Mindkét fél az általa választott személyek által képviseltetheti magát, illetve segítséget vehet igénybe. E személyek nevét és címét valamennyi féllel és a választottbírósággal közölni kell. A közlésben meg kell jelölni, hogy a kijelölés a képviselet vagy a segítségnyújtás céljából történik. Ha egy személy valamelyik fél képviselőjeként jár el, a választottbíróság saját kezdeményezésére vagy bármelyik fél kérésére bármikor megkövetelheti a képviselőnek adott meghatalmazás igazolását a választottbíróság által meghatározott formában.

Kijelölő és kijelölő hatóságok

6. cikk

1. Amennyiben a felek még nem állapodtak meg a kinevezésre jogosult hatóság kiválasztásában, a felek bármikor javasolhatják egy vagy több intézmény vagy személy nevét vagy neveit, beleértve a hágai Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: PKA) főtitkárát is, akik közül az egyik kinevezésre jogosult hatóságként működne.
2. Ha az (1) bekezdéssel összhangban tett javaslatnak az összes többi félhez való beérkezését követő 30 napon belül nem sikerül valamennyi félnek megállapodnia a kinevezésre jogosult hatóság kiválasztásában, bármelyik fél kérheti a PKA főtitkárát, hogy jelölje ki a kinevezésre jogosult hatóságot.
3. Amennyiben e szabályzat olyan határidőt ír elő, amelyen belül a félnek egy ügyet a kinevezésre jogosult hatóság elé kell terjesztenie, és nem született megállapodás a kinevezésre jogosult hatóságról vagy nem jelölték ki azt, a határidő a felek által a kinevezésre jogosult hatóságról való megállapodásra vagy annak kijelölésére irányuló eljárás megindításának napjától a megállapodás vagy a kijelölés napjáig felfüggesztésre kerül.
4. A 41. cikk (4) bekezdésében említett esetek kivételével, ha a kijelölő hatóság megtagadja a fellépést, vagy ha a fél erre irányuló kérésének kézhezvételét követő 30 napon belül nem nevez ki választottbírót, nem jár el az e szabályzatban előírt bármely más határidőn belül, vagy a fél erre irányuló kérésének kézhezvételét követő ésszerű időn belül nem dönt a választottbíróval szembeni kifogásról, bármelyik fél kérheti a PEM főtitkárát, hogy jelölje ki a helyettesítő kijelölő hatóságot.
5. A kinevezésre jogosult hatóság és a PKA főtitkára az e szabályzat szerinti feladatai gyakorlása során bármelyik féltől és a választottbíróktól kérheti az általa szükségesnek tartott információkat, és lehetőséget biztosít a feleknek és adott esetben a választottbíróknak, hogy álláspontjukat az általuk megfelelőnek ítélt módon ismertessék. A kinevezésre jogosult hatóság és a PEM főtitkára felé és felől érkező minden ilyen jellegű közleményt a feladónak az összes többi félnek is meg kell küldenie.
6. Ha a kinevezésre jogosult hatóságot a 8., 9., 10. vagy 14. cikk alapján választottbíró kinevezésére kérik fel, a kérelmet benyújtó fél megküldi a kinevezésre jogosult hatóságnak a választottbírósági értesítés és - ha van ilyen - a választottbírósági értesítésre adott válasz másolatát.
7. A kijelölő hatóság figyelembe veszi azokat a szempontokat, amelyek alkalmasak arra, hogy független és pártatlan választottbíró kijelölését biztosítsák, és figyelembe veszi, hogy a felek állampolgárságától eltérő állampolgárságú választottbíró kijelölése célszerű-e. A kijelölő hatóság a felek állampolgárságától eltérő állampolgárságú választottbírót jelöl ki.

II. szakasz. A választottbíróság összetétele

A választottbírák száma

7. cikk

1. Ha a felek előzetesen nem állapodtak meg a választottbírák számáról, és ha a választottbírósági értesítésnek a válaszadó általi kézhezvételét követő 30 napon belül a felek nem állapodtak meg abban, hogy csak egy választottbíró legyen, három választottbírót kell kijelölni.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül egyetlen fél sem reagált az egyedüli választottbíró kijelölésére irányuló javaslatára, és az érintett fél vagy felek nem jelöltek ki második választottbírót a 9. vagy 10. cikkel összhangban, a kijelölő hatóság a fél kérelmére a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint egyedüli választottbírót jelölhet ki, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményeire tekintettel ez a megfelelőbb.

A választottbírák kijelölése

8. cikk

1. Ha a felek megállapodtak abban, hogy egyedüli választottbírót kell kijelölni, és ha a felek az egyedüli választottbíró kijelölésére vonatkozó javaslatnak az összes többi fél általi kézhezvételét követő 30 napon belül nem jutnak megállapodásra, a fél kérelmére a kijelölő hatóság egyedüli választottbírót jelöl ki.
2. A kinevezésre jogosult hatóság a lehető leghamarabb kijelöli az egyesbírót. A kijelölés során a kinevezésre jogosult hatóság az alábbi listás eljárást alkalmazza, kivéve, ha a felek megállapodnak abban, hogy a listás eljárás nem alkalmazható, vagy ha a kinevezésre jogosult hatóság saját belátása szerint úgy ítéli meg, hogy a listás eljárás alkalmazása nem megfelelő az ügyben:
   • a) A kinevezésre jogosult hatóság minden féllel közöl egy azonos, legalább három nevet tartalmazó listát;
   • b) E lista kézhezvételét követő 15 napon belül minden fél visszaküldheti a listát a kinevezésre jogosult hatóságnak, miután törölte azt a nevet vagy neveket, amelyekkel szemben kifogást emelt, és a listán fennmaradó neveket az általa preferált sorrendben megszámozta;
   • c) A fenti határidő lejárta után a kinevezésre jogosult hatóság a hozzá visszaküldött listákon jóváhagyott nevek közül, a felek által megjelölt preferenciasorrendnek megfelelően nevezi ki az egyedüli választottbírót;
   • d) Ha a kijelölés bármely okból nem lehetséges az említett eljárás szerint, a kijelölő hatóság mérlegelési jogkörében eljárva jelölheti ki az egyedüli választottbírót.

9. cikk

1. Ha három választottbírót kell kijelölni, mindkét fél egy-egy választottbírót jelöl ki. Az így kijelölt két választottbíró választja ki a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöki tisztét tölti be.
2. Ha az egyik félnek a választottbíró kijelöléséről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a másik fél nem értesíti az első felet az általa kijelölt választottbíróról, az első fél kérheti a kijelölő hatóságot a második választottbíró kijelölésére.
3. Ha a második választottbíró kinevezését követő 30 napon belül a két választottbíró nem állapodik meg az elnöklő választottbíró kiválasztásában, az elnöklő választottbírót a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki ugyanúgy, mint ahogyan a 8. cikk szerint az egyesbírót neveznék ki.

10. cikk

1. A 9. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában, ha három választottbírót kell kijelölni, és több fél van felperesként vagy alperesként, hacsak a felek nem állapodtak meg a választottbírák kijelölésének más módjáról, a több fél - akár felperesként, akár alperesként - együttesen jelöl ki egy választottbírót.
2. Ha a felek megállapodtak abban, hogy a választottbíróság egytől vagy háromtól eltérő számú választottbíróból áll, a választottbírákat a felek által elfogadott módszer szerint kell kijelölni.
3. Amennyiben a választottbíróságot e szabályzat alapján nem sikerül létrehozni, a kijelölő hatóság bármelyik fél kérésére létrehozza a választottbíróságot, és ennek során visszavonhat minden már történt kijelölést, és minden egyes választottbírót kinevezhet vagy újból kijelölhet, valamint egyiküket kijelölheti elnöklő választottbírónak.

A választottbírák által tett nyilatkozatok és a választottbírák kihívása

11. cikk

Ha valakit a lehetséges választottbírói kinevezésével kapcsolatban megkeresnek, köteles felfedni minden olyan körülményt, amely pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban megalapozott kétségeket ébreszthet. A választottbíró a kijelölésétől kezdve és a választottbírósági eljárás teljes időtartama alatt köteles haladéktalanul tájékoztatni a feleket és a többi választottbírót minden ilyen körülményről, kivéve, ha a választottbíró már tájékoztatta őket ezekről a körülményekről.

12. cikk

1. Bármely választottbíró kifogásolható, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek a választottbíró pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban jogos kétségeket ébresztenek.
2. A fél az általa kijelölt választottbírót csak olyan okból utasíthatja vissza, amelyről a kijelölést követően szerez tudomást.
3. Abban az esetben, ha a választottbíró nem jár el, vagy ha jogilag vagy ténylegesen lehetetlenné válik feladatainak ellátása, a választottbíró visszautasítására a 13. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

13. cikk

1. A választottbíró ellen kifogást emelni kívánó félnek a kifogásról szóló értesítést a kifogásolt választottbíró kijelöléséről szóló értesítéstől számított 15 napon belül, vagy a 11. és 12. cikkben említett körülményeknek a fél tudomására jutásától számított 15 napon belül kell megküldenie.
2. A visszautasításról szóló értesítést közölni kell az összes többi féllel, a visszautasított választottbíróval és a többi választottbíróval. A visszautasításról szóló értesítésben meg kell jelölni a visszautasítás indokait.
3. Ha valamelyik fél visszautasít egy választottbírót, valamennyi fél egyetérthet a visszautasítással. A választottbíró a visszautasítást követően is visszaléphet tisztségétől. Ez egyik esetben sem jelenti a kihívás indokainak érvényességének elfogadását.
4. Ha a visszautasításról szóló értesítéstől számított 15 napon belül nem ért egyet valamennyi fél a visszautasítással, vagy a visszautasított választottbíró nem vonul vissza, a visszautasító fél dönthet úgy, hogy a visszautasítást folytatja. Ebben az esetben a visszautasításról szóló értesítés keltétől számított 30 napon belül a visszautasításról szóló határozatot kell kérnie a kinevezésre jogosult hatóságtól.

A választottbíró helyettesítése

14. cikk

1. A (2) bekezdésre is figyelemmel, minden olyan esetben, amikor a választottbírót a választottbírósági eljárás során helyettesíteni kell, a helyettesítő választottbírót a 8-11. cikkben előírt, a helyettesített választottbíró kinevezésére vagy kiválasztására vonatkozó eljárás szerint kell kinevezni vagy kiválasztani. Ezt az eljárást akkor is alkalmazni kell, ha a helyettesítendő választottbíró kinevezési eljárása során valamelyik fél elmulasztotta gyakorolni a kinevezéshez vagy a kinevezésben való részvételhez való jogát.
2. Ha valamelyik fél kérésére a kijelölő hatóság úgy ítéli meg, hogy az ügy kivételes körülményeire tekintettel indokolt lenne, ha valamelyik fél nem lenne jogosult helyettesítő választottbíró kijelölésére, a kijelölő hatóság, miután lehetőséget adott a feleknek és a többi választottbírónak álláspontjuk kifejtésére: a) kijelölheti a helyettesítő választottbírót; vagy b) a meghallgatás lezárását követően felhatalmazhatja a többi választottbírót a választottbírósági eljárás folytatására és bármely határozat vagy ítélet meghozatalára.

A meghallgatás megismétlése a választottbíró helyettesítése esetén

15. cikk

Ha egy választottbírót leváltanak, az eljárást abban a szakaszban kell folytatni, ahol a leváltott választottbíró megszűnt ellátni feladatait, kivéve, ha a választottbíróság másként nem határoz.

A felelősség kizárása

16. cikk

A felek - a szándékos vétkesség kivételével - az alkalmazandó jog által megengedett legteljesebb mértékben lemondanak a választottbírókkal, a kijelölő hatósággal és a választottbíróság által kijelölt bármely személlyel szemben a választottbírósági eljárással kapcsolatos bármely cselekmény vagy mulasztás miatt fennálló követelésről.

III. szakasz. Választottbírósági eljárás

Általános rendelkezések

17. cikk

1. E szabályzatra is figyelemmel a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt módon folytathatja le a választottbírósági eljárást, feltéve, hogy a feleket egyenlő bánásmódban részesítik, és az eljárás megfelelő szakaszában minden félnek ésszerű lehetőséget biztosítanak ügyének ismertetésére. A választottbíróság mérlegelési jogkörének gyakorlása során az eljárást úgy folytatja le, hogy elkerülje a szükségtelen késedelmeket és költségeket, és tisztességes és hatékony eljárást biztosítson a felek jogvitájának rendezésére.
2. A választottbíróság a megalakulását követően a lehető leghamarabb, és miután felkérte a feleket álláspontjuk kifejtésére, megállapítja a választottbírósági eljárás ideiglenes menetrendjét. A választottbíróság a felek véleménynyilvánításra való felhívását követően bármikor meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti az e szabályzatban előírt vagy a felek által megállapított határidőt.
3. Ha az eljárás megfelelő szakaszában bármelyik fél kéri, a választottbíróság meghallgatást tart a tanúk - beleértve a szakértő tanúkat is - által történő bizonyítás, illetve szóbeli érvelés céljából. Ilyen kérelem hiányában a választottbíróság dönt arról, hogy tart-e ilyen meghallgatásokat, vagy az eljárást dokumentumok és egyéb anyagok alapján folytatja le.
4. Az egyik fél által a választottbírósághoz intézett valamennyi közleményt az adott félnek közölnie kell az összes többi féllel. Az ilyen közléseket egyidejűleg kell megtenni, kivéve, ha a választottbíróság másként rendelkezik, amennyiben az alkalmazandó jog alapján erre lehetősége van.
5. A választottbíróság bármelyik fél kérelmére engedélyezheti, hogy ƒegy vagy több harmadik személy félként csatlakozzon a választottbírósági eljáráshoz, feltéve, hogy az ilyen személy a választottbírósági megállapodásban részes fél, kivéve, ha a választottbíróság - miután valamennyi félnek, beleértve a csatlakozni kívánt személyt vagy személyeket is, lehetőséget adott a meghallgatásra - megállapítja, hogy a csatlakozás nem engedélyezhető, mert az bármelyik félnek hátrányt okozna. A választottbíróság a választottbírósági eljárásba így bevont valamennyi fél tekintetében egyetlen vagy több ítéletet hozhat.

A választottbírósági eljárás helye

18. cikk

1. Ha a felek előzetesen nem állapodtak meg a választottbírósági eljárás helyéről, a választottbírósági eljárás helyét a választottbíróság határozza meg, figyelembe véve az ügy körülményeit. A választottbírósági ítéletet úgy kell tekinteni, hogy az a választottbírósági eljárás helyén született.
2. A választottbíróság a tanácskozásra általa megfelelőnek ítélt helyen is ülésezhet. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbíróság bármely más célra, beleértve a tárgyalásokat is, bármely általa megfelelőnek ítélt helyen ülésezhet.

Nyelv

19. cikk

1. A felek megállapodására is figyelemmel a választottbíróság a kijelölését követően haladéktalanul meghatározza az eljárásban használandó nyelvet vagy nyelveket. Ez a meghatározás vonatkozik a keresetlevélre, az ellenkérelemre és minden további írásbeli nyilatkozatra, valamint - amennyiben szóbeli tárgyalásra kerül sor - az ilyen tárgyalásokon használandó nyelvre vagy nyelvekre.
2. A választottbíróság elrendelheti, hogy a keresetlevélhez vagy az ellenkérelemhez csatolt bármely dokumentumot, valamint az eljárás során benyújtott bármely kiegészítő dokumentumot vagy bizonyítékot, amelyet eredeti nyelven adtak át, a felek által elfogadott vagy a választottbíróság által meghatározott nyelvre vagy nyelvekre történő fordítással kell ellátni.

Igénybejelentés

20. cikk

1. A felperes a választottbíróság által meghatározott határidőn belül írásban közli keresetlevelét az alperessel és az egyes választottbírákkal. A felperes választhatja, hogy a 3. cikkben említett választottbírósági értesítését keresetlevélként kezeli, feltéve, hogy a választottbírósági értesítés megfelel az e cikk (2)-(4) bekezdésében foglalt követelményeknek is.
2. A keresetlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
   • a) A felek nevét és elérhetőségét;
   • b) a követelést alátámasztó tények ismertetése;
   • c) A vitatott pontokat;
   • (d) A kereseti kérelem vagy jogorvoslati kérelem;
   • (e) A követelést alátámasztó jogi indokokat vagy érveket.
3. A keresetlevélhez csatolni kell minden olyan szerződés vagy egyéb jogi eszköz másolatát, amelyből vagy amellyel kapcsolatban a jogvita felmerül, valamint a választottbírósági megállapodás másolatát.
4. A keresetlevélhez lehetőség szerint csatolni kell a felperes által hivatkozott valamennyi okiratot és egyéb bizonyítékot, vagy azokra való hivatkozásokat.

Védőbeszéd

21. cikk

1. Az alperes a választottbíróság által meghatározandó határidőn belül írásban közli védekezését a felperessel és valamennyi választottbíróval. A válaszadó választhatja, hogy a 4. cikkben említett választottbírósági értesítésre adott válaszát védekezési nyilatkozatnak tekinti, feltéve, hogy a választottbírósági értesítésre adott válasz is megfelel az e cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
2. A védekezési nyilatkozatnak a keresetlevél b)-e) pontjaira kell válaszolnia (20. cikk (2) bekezdés). A védekezéshez lehetőség szerint csatolni kell az alperes által hivatkozott valamennyi iratot és egyéb bizonyítékot, vagy azokra hivatkozni kell.
3. Védőbeszédében, vagy a választottbírósági eljárás egy későbbi szakaszában, ha a választottbíróság úgy dönt, hogy a késedelem az adott körülmények között indokolt volt, az alperes viszontkeresetre hivatkozhat, vagy beszámítás céljából követelésre hivatkozhat, feltéve, hogy a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik.
4. A 20. cikk (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni a viszontkeresetre, a 4. cikk (2) bekezdésének f) pontja szerinti követelésre és a beszámítás céljából hivatkozott követelésre.

A követelés vagy a védekezés módosítása

22. cikk

A választottbírósági eljárás során a fél módosíthatja vagy kiegészítheti követelését vagy védekezését, beleértve a viszontkereset vagy a beszámítás céljából benyújtott követelést is, kivéve, ha a választottbíróság a módosítás vagy kiegészítés engedélyezését nem tartja helyénvalónak, tekintettel a módosítás vagy kiegészítés késedelmére, a többi fél sérelmére vagy bármely más körülményre. A követelés vagy a védekezés, beleértve a viszontkereset vagy a beszámítás céljából benyújtott követelést is, azonban nem módosítható vagy egészíthető ki oly módon, hogy a módosított vagy kiegészített követelés vagy védekezés a választottbíróság hatáskörén kívül esik.

A választottbíróság hatáskörére vonatkozó jogalapok

23. cikk

1. A választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy saját joghatóságáról döntsön, beleértve a választottbírósági megállapodás létezésével vagy érvényességével kapcsolatos kifogásokat is. E célból a szerződés részét képező választottbírósági kikötést a szerződés egyéb feltételeitől független megállapodásnak kell tekinteni. A választottbíróságnak a szerződés semmisségét megállapító határozata nem vonja maga után automatikusan a választottbírósági kikötés érvénytelenségét.
2. A választottbíróság joghatóságának hiányára vonatkozó kifogást legkésőbb a védekezésben, illetve viszontkereset vagy beszámítási igény tekintetében a viszontkeresetre vagy beszámítási igényre adott válaszban kell felhozni. A felet nem zárja ki az ilyen kifogás felhozatalából az a tény, hogy választottbírót jelölt ki, vagy részt vett annak kijelölésében. A választottbíróság hatáskörének túllépésére vonatkozó kifogást akkor kell felhozni, amikor a választottbírósági eljárás során felmerül az állítólagosan hatáskörének túllépésére vonatkozó kérdés. A választottbíróság mindkét esetben elfogadhatja a későbbi kifogást, ha a késedelmet indokoltnak tartja.
3. A választottbíróság a (2) bekezdésben említett jogalapról előzetes kérdésként vagy érdemi ítéletben dönthet. A választottbíróság folytathatja a választottbírósági eljárást és hozhat ítéletet, függetlenül attól, hogy a bíróság előtt folyamatban van a hatáskörének megtámadása.

További írásbeli nyilatkozatok

24. cikk

A választottbíróság dönt arról, hogy a keresetlevélen és a védekezésen kívül milyen további írásbeli nyilatkozatokat kér a felektől, illetve nyújthatnak be a felek, és meghatározza az ilyen nyilatkozatok közlésének határidejét.

Határidők

25. cikk

A választottbíróság által az írásbeli nyilatkozatok (beleértve a keresetlevelet és az ellenkérelmet) közlésére megállapított határidők nem haladhatják meg a 45 napot. A választottbíróság azonban meghosszabbíthatja a határidőket, ha úgy ítéli meg, hogy a határidő meghosszabbítása indokolt.

Ideiglenes intézkedések

26. cikk

1. A választottbíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedéseket hozhat.
2. Az ideiglenes intézkedés olyan ideiglenes intézkedés, amellyel a választottbíróság a jogvitát véglegesen eldöntő ítélet meghozatalát megelőzően bármikor, például és korlátozás nélkül elrendeli, hogy a fél:
   • a) a jogvita eldöntéséig a status quo fenntartása vagy helyreállítása;
   • (b) olyan intézkedést tegyen, amely megakadályozná, vagy tartózkodjon olyan intézkedéstől, amely valószínűleg okozna,
     • (i) jelenlegi vagy fenyegető kárt vagy
     • (ii) magának a választottbírósági eljárásnak a sérelme;
   • (c) Olyan eszközök megőrzésének biztosítása, amelyekből egy későbbi ítéletet ki lehet elégíteni; vagy
   • (d) Megőrizni olyan bizonyítékokat, amelyek a jogvita rendezése szempontjából relevánsak és lényegesek lehetnek.
3. Az ideiglenes intézkedést a (2) bekezdés a)-c) pontja alapján kérelmező félnek meg kell győződnie arról, hogy a választottbíróságnak:
   • a) az intézkedés elmaradása esetén olyan kár várható, amely kártérítéssel nem orvosolható megfelelően, és ez a kár jelentősen meghaladja azt a kárt, amely az intézkedés megadása esetén várhatóan azon fél számára keletkezik, aki ellen az intézkedés irányul; és
   • (b) ésszerű esély van arra, hogy a kérelmező fél a követelés érdemében sikerrel jár. Az e lehetőségre vonatkozó megállapítás nem érinti a választottbíróság mérlegelési jogkörét a későbbi megállapítások során.
4. A (2) bekezdés d) pontja szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelem tekintetében a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt követelmények csak olyan mértékben alkalmazandók, amilyen mértékben a választottbíróság ezt megfelelőnek tartja.
5. A választottbíróság bármelyik fél kérelmére, vagy kivételes körülmények között és a felek előzetes értesítését követően a választottbíróság saját kezdeményezésére módosíthatja, felfüggesztheti vagy megszüntetheti az általa hozott ideiglenes intézkedést.
6. A választottbíróság az ideiglenes intézkedést kérő féltől megkövetelheti, hogy az intézkedéssel kapcsolatban megfelelő biztosítékot nyújtson.
7. A választottbíróság bármely felet felszólíthatja, hogy haladéktalanul hozzon nyilvánosságra minden lényeges változást azokban a körülményekben, amelyek alapján az ideiglenes intézkedést kérték vagy engedélyezték.
8. Az ideiglenes intézkedést kérő fél felelős lehet az intézkedés által bármely félnek okozott költségekért és károkért, ha a választottbíróság később megállapítja, hogy az akkori körülmények között az intézkedést nem kellett volna megadni. A választottbíróság az eljárás során bármikor megítélheti az ilyen költségeket és kártérítést.
9. A bármely fél által az igazságügyi hatósághoz intézett ideiglenes intézkedés iránti kérelem nem tekinthető a választottbírósági megállapodással összeegyeztethetetlennek, illetve a megállapodásról való lemondásnak.

Bizonyítás

27. cikk

1. Mindkét félnek meg kell bizonyítania a követelése vagy védekezése alátámasztására hivatkozott tényeket.
2. A felek által a választottbíróság előtt bármely ténybeli vagy szakértői kérdésben tanúként bemutatott tanúk, beleértve a szakértői tanúkat is, bármely magánszemély lehet, függetlenül attól, hogy a magánszemély a választottbírósági eljárásban részt vevő fél vagy valamelyik féllel bármilyen módon kapcsolatban áll. Ha a választottbíróság másként nem rendelkezik, a tanúk, beleértve a szakértő tanúkat is, írásban és saját kezűleg aláírva tehetnek vallomást.
3. A választottbírósági eljárás során a választottbíróság bármikor felszólíthatja a feleket, hogy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül mutassanak be iratokat, bizonyítékokat vagy egyéb bizonyítékokat.
4. A választottbíróság határozza meg a felajánlott bizonyítékok elfogadhatóságát, relevanciáját, lényegességét és súlyát.

Tárgyalás

28. cikk

1. Szóbeli meghallgatás esetén a választottbíróság a feleket kellő időben előre értesíti annak időpontjáról és helyéről.
2. A tanúk, beleértve a szakértő tanúkat is, a választottbíróság által meghatározott feltételek mellett hallgathatók meg és hallgathatók ki a választottbíróság által meghatározott módon.
3. A meghallgatásokat zárt ülésen tartják, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg. A választottbíróság bármely tanú vagy tanúk, beleértve a szakértő tanúkat is, visszavonulását kérheti a többi tanú vallomása alatt, kivéve, hogy a választottbírósági eljárásban félként részt vevő tanú, beleértve a szakértő tanút is, elvben nem kérhető fel a visszavonulásra.
4. A választottbíróság elrendelheti, hogy a tanúkat, beleértve a szakértő tanúkat is, olyan távközlési eszközökkel hallgassák ki, amelyek nem igénylik fizikai jelenlétüket a tárgyaláson (például videokonferencia).

A választottbíróság által kijelölt szakértők

29. cikk

1. A felekkel folytatott konzultációt követően a választottbíróság kijelölhet egy vagy több független szakértőt, akik írásban jelentést tesznek neki a választottbíróság által meghatározandó konkrét kérdésekről. A választottbíróság által meghatározott szakértői megbízás egy példányát közölni kell a felekkel.
2. A szakértőnek a kijelölés elfogadása előtt elvben be kell nyújtania a választottbíróságnak és a feleknek képzettségének leírását, valamint nyilatkozatot pártatlanságáról és függetlenségéről. A felek a választottbíróság által elrendelt határidőn belül tájékoztatják a választottbíróságot arról, hogy van-e kifogásuk a szakértő képesítésével, pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban. A választottbíróság haladéktalanul dönt arról, hogy elfogadja-e az ilyen kifogásokat. A szakértő kijelölését követően a fél csak akkor emelhet kifogást a szakértő képzettsége, pártatlansága vagy függetlensége ellen, ha a kifogás olyan okokra vonatkozik, amelyekről a fél a kijelölés után szerez tudomást. A választottbíróság haladéktalanul dönt arról, hogy adott esetben milyen intézkedést tesz.
3. A felek kötelesek a szakértőnek minden lényeges információt megadni, illetve a szakértő számára minden olyan lényeges dokumentumot vagy tárgyat bemutatni, amelyet a szakértő tőlük kér. A felek és a szakértő közötti, a kért információ vagy a bemutatás relevanciájával kapcsolatos vitát a választottbíróság elé kell terjeszteni határozathozatalra.
4. A szakértői jelentés kézhezvételét követően a választottbíróság a jelentés egy példányát megküldi a feleknek, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy írásban kifejtsék véleményüket a jelentéssel kapcsolatban. A felek jogosultak megvizsgálni minden olyan dokumentumot, amelyre a szakértő a jelentésében támaszkodott.
5. Bármelyik fél kérésére a szakértő a jelentés átadását követően meghallgatható egy meghallgatáson, ahol a feleknek lehetőségük van a jelenlétre és a szakértő kihallgatására. E meghallgatáson bármelyik fél szakértő tanúkat állíthat, hogy a vitatott kérdésekben tanúvallomást tegyenek. Az ilyen eljárásokra a 28. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mulasztás

30. cikk

1. Ha a jelen szabályzat vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül, megfelelő ok bemutatása nélkül:
   • a) a felperes nem közölte keresetlevelét, a választottbíróság elrendeli a választottbírósági eljárás megszüntetését, kivéve, ha vannak még olyan ügyek, amelyekről esetleg dönteni kell, és a választottbíróság ezt indokoltnak tartja;
   • b) az alperes elmulasztotta közölni a választottbírósági felhívásra adott válaszát vagy védekezését, a választottbíróság elrendeli az eljárás folytatását, anélkül, hogy ezt a mulasztást önmagában a felperes állításainak elismeréseként kezelné; ezen albekezdés rendelkezései vonatkoznak arra is, ha a felperes elmulasztja a viszontkeresetre vagy a beszámítás céljából előterjesztett követelésre vonatkozó védekezését.
2. Ha az e szabályzat szerint szabályszerűen értesített fél nem jelenik meg a tárgyaláson anélkül, hogy a mulasztást kellően megindokolná, a választottbíróság folytathatja a választottbírósági eljárást.
3. Ha a választottbíróság által az iratok, kiállítási tárgyak vagy egyéb bizonyítékok bemutatására szabályszerűen felhívott fél ezt a megállapított határidőn belül elmulasztja, anélkül, hogy a mulasztást kellően megindokolná, a választottbíróság az előtte lévő bizonyítékok alapján hozhat ítéletet.

A meghallgatások lezárása

31. cikk

1. A választottbíróság megkérdezheti a feleket, hogy van-e további bizonyítandó bizonyítékuk, meghallgatandó tanújuk vagy előterjesztendő beadványuk, és ha nincs, a tárgyalást befejezettnek nyilváníthatja.
2. A választottbíróság, ha kivételes körülmények miatt szükségesnek tartja, saját kezdeményezésére vagy valamelyik fél kérelmére úgy határozhat, hogy a tárgyalást a választottbírósági ítélet meghozatala előtt bármikor újra megnyitja.

A kifogásolási jogról való lemondás

32. cikk

Ha valamelyik fél nem emel kifogást haladéktalanul a jelen szabályzat vagy a választottbírósági megállapodás bármely követelményének be nem tartása ellen, úgy kell tekinteni, hogy az ilyen fél lemond a kifogás benyújtására vonatkozó jogáról, kivéve, ha az ilyen fél bizonyítani tudja, hogy a körülmények alapján a kifogás benyújtásának elmulasztása indokolt volt.

IV. szakasz.

A választottbírósági határozatok

33. cikk

1. Ha egynél több választottbíró van, a választottbíróság bármely díjat vagy egyéb döntést a választottbírák többségével kell meghozni.
2. Eljárási kérdések esetében, ha nincs többség, vagy ha a választottbíróság erre felhatalmazza, az elnöklő választottbíró egyedül is dönthet, a választottbíróság általi esetleges felülvizsgálatra is figyelemmel.

Az ítélet formája és hatálya

34. cikk

1. A választottbíróság a különböző kérdésekben különböző időpontokban külön-külön is hozhat ítéletet.
2. Minden ítéletet írásban kell meghozni, és az végleges és a felekre nézve kötelező érvényű. A felek minden ítéletet haladéktalanul végrehajtanak.
3. A választottbíróságnak meg kell indokolnia az ítéletet, kivéve, ha a felek megállapodtak abban, hogy az ítéletet nem indokolják.
4. A választottbírói ítéletet a választottbírák írják alá, és az tartalmazza a döntés meghozatalának időpontját, valamint a választottbírósági eljárás helyét. Ha egynél több választottbíró van, és bármelyikük elmulasztja az aláírást, a választottbírósági ítéletben fel kell tüntetni az aláírás hiányának okát.
5. A választottbírósági ítélet valamennyi fél hozzájárulásával, vagy ha és amennyiben a nyilvánosságra hozatalt jogi kötelezettség írja elő valamely fél számára, jogi jog védelme vagy érvényesítése érdekében, vagy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt folyó bírósági eljárással kapcsolatban, nyilvánosságra hozható.
6. A választottbírák által aláírt ítélet másolatát a választottbíróság közli a felekkel.

Alkalmazandó jog, amiable compositeur

35. cikk

1. A választottbíróság a felek által a jogvita érdemére alkalmazandónak megjelölt jogszabályt alkalmazza. A felek ilyen kijelölésének hiányában a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt jogot alkalmazza.
2. A választottbíróság csak akkor dönt baráti összetételben vagy ex aequo et bono, ha a felek kifejezetten felhatalmazzák a választottbíróságot erre.
3. A választottbíróság minden esetben a szerződés feltételeinek megfelelően dönt, ha vannak ilyenek, és figyelembe veszi az ügyletre alkalmazandó kereskedelmi szokásokat.

Egyezség vagy egyéb felmondási okok

36. cikk

1. Ha a felek a választottbírósági ítélet meghozatala előtt megállapodnak a jogvita rendezéséről, a választottbíróság vagy a választottbírósági eljárás megszüntetéséről szóló végzést hoz, vagy - ha a felek kérik és a választottbíróság elfogadja - a megegyezést a megállapodás feltételei szerinti választottbírósági ítélet formájában rögzíti. A választottbíróság nem köteles az ilyen ítéletet megindokolni.
2. Ha a választottbírósági ítélet meghozatala előtt a választottbírósági eljárás folytatása az (1) bekezdésben nem említett bármely okból szükségtelenné vagy lehetetlenné válik, a választottbíróság tájékoztatja a feleket arról a szándékáról, hogy az eljárás megszüntetésére vonatkozó végzést hoz. A választottbíróság jogosult ilyen végzést hozni, kivéve, ha vannak még eldöntendő kérdések, és a választottbíróság ezt indokoltnak tartja.
3. A választottbírósági eljárás megszüntetéséről szóló végzés vagy a választottbírák által aláírt, elfogadott feltételek szerinti választottbírósági ítélet másolatát a választottbíróság közli a felekkel. Ha a választottbírósági ítéletet elfogadott feltételekkel hozzák meg, a 34. cikk (2), (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

A választottbírósági ítélet értelmezése

37. cikk

1. A választottbírósági ítélet kézhezvételét követő 30 napon belül a felek bármelyike a többi fél értesítésével kérheti, hogy a választottbíróság értelmezze a választottbírósági ítéletet.
2. Az értelmezést a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül írásban kell megadni. Az értelmezés a választottbírósági ítélet részét képezi, és a 34. cikk (2)-(6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. A választottbírósági ítélet helyesbítése 38. cikk
3. A választottbírósági ítélet kézhezvételét követő 30 napon belül a felek bármelyike a többi fél értesítésével kérheti a választottbíróságtól, hogy a választottbírósági ítéletben javítsa ki a számítási hibát, az elírást vagy gépelési hibát, illetve a hasonló jellegű hibát vagy mulasztást. Ha a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megalapozott, a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül elvégzi a helyesbítést.
4. A választottbíróság a választottbírósági ítélet közlésétől számított 30 napon belül saját kezdeményezésére is elvégezheti az ilyen helyesbítéseket.
5. Az ilyen helyesbítéseket írásban kell megtenni, és azok a választottbírósági ítélet részét képezik. A 34. cikk (2)-(6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kiegészítő díj

39. cikk

1. A megszüntető végzés vagy a díj kézhezvételét követő 30 napon belül az egyik fél a többi fél értesítésével kérheti a választottbíróságtól, hogy a választottbírósági eljárás során előterjesztett, de a választottbíróság által el nem bírált követelésekre vonatkozóan hozzon ítéletet vagy kiegészítő ítéletet.
2. Ha a választottbíróság a díj vagy kiegészítő díj iránti kérelmet indokoltnak tartja, a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül meghozza vagy kiegészíti a díjat. A választottbíróság szükség esetén meghosszabbíthatja azt a határidőt, amelyen belül a díjat meg kell hoznia.
3. Az ilyen ítélet vagy kiegészítő ítélet meghozatalakor a 34. cikk (2)-(6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

A költségek meghatározása

40. cikk

1. A választottbíróság a választottbíráskodás költségeit a végleges ítéletben, illetve, ha indokoltnak tartja, más határozatban állapítja meg.
2. A "költségek" kifejezés csak a következőket foglalja magában:
   • (a) A választottbíróság díjait, amelyeket minden egyes választottbíró tekintetében külön kell megállapítani, és amelyeket maga a választottbíróság határoz meg a 41. cikkel összhangban;
   • (b) a választottbírák ésszerű utazási és egyéb költségeit;
   • c) a választottbíróság által igényelt szakértői tanácsadás és egyéb segítségnyújtás ésszerű költségei;
   • (d) A tanúk ésszerű utazási és egyéb költségei, amennyiben ezeket a költségeket a választottbíróság jóváhagyja;
   • (e) A feleknél a választottbírósági eljárással kapcsolatban felmerült jogi és egyéb költségek, amennyiben a választottbíróság megállapítja, hogy az ilyen költségek összege ésszerű;
   • (f) A kijelölő hatóság, valamint a PKA főtitkárának díjai és költségei.
3. A 37-39. cikk szerinti bármely ítélet értelmezésével, kijavításával vagy kiegészítésével kapcsolatban a választottbíróság a (2) bekezdés b)-f) pontjában említett költségeket felszámíthatja, de további díjakat nem.

A választottbírák díjai és költségei

41. cikk

1. A választottbírák díjai és költségei ésszerű összegűek, figyelembe véve a vitatott összeget, a tárgy összetettségét, a választottbírák által ráfordított időt és az ügy egyéb lényeges körülményeit.
2. Ha van kinevezésre jogosult hatóság, és az a nemzetközi ügyekben eljáró választottbírák díjainak meghatározására táblázatot vagy meghatározott módszert alkalmaz vagy kijelentette, a választottbíróság a díjak megállapításakor ezt a táblázatot vagy módszert veszi figyelembe, olyan mértékben, amennyire azt az ügy körülményei alapján megfelelőnek tartja.
3. A választottbíróság a megalakulását követően haladéktalanul tájékoztatja a feleket arról, hogy miként javasolja a díjak és költségek meghatározását, beleértve az általa alkalmazni kívánt díjtételeket is. E javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül bármelyik fél a javaslatot felülvizsgálat céljából a kinevezésre jogosult hatóság elé terjesztheti. Ha a kinevezésre jogosult hatóság az áttétel kézhezvételétől számított 45 napon belül megállapítja, hogy a választottbíróság javaslata nincs összhangban az (1) bekezdéssel, akkor a szükséges kiigazításokat elvégzi, amelyek a választottbíróságra nézve kötelezőek.
4. • a) Amikor a feleket tájékoztatja a 40. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján megállapított választottbírói díjakról és költségekről, a választottbíróságnak azt is meg kell magyaráznia, hogy a megfelelő összegeket milyen módon számították ki;
   • b) A választottbíróság által a díjak és költségek meghatározásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül bármelyik fél felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a kijelölő hatósághoz. Ha nem állapodtak meg vagy nem jelöltek ki kinevezésre jogosult hatóságot, vagy ha a kinevezésre jogosult hatóság nem jár el az e szabályzatban meghatározott határidőn belül, a felülvizsgálatot a PKA főtitkára végzi el;
   • c) Ha a kinevezésre jogosult hatóság vagy a PKA főtitkára úgy találja, hogy a választottbíróság megállapítása nincs összhangban a választottbíróság (és annak kiigazítása) (3) bekezdés szerinti javaslatával, vagy egyébként nyilvánvalóan túlzó, akkor az ilyen előterjesztés kézhezvételétől számított 45 napon belül a választottbíróság megállapításán elvégez minden olyan kiigazítást, amely szükséges az (1) bekezdésben foglalt kritériumok teljesítéséhez. Az ilyen kiigazítások kötelezőek a választottbíróságra nézve;
   • (d) Az ilyen kiigazításokat a választottbíróság vagy a választottbírósági ítéletébe foglalja bele, vagy - ha az ítéletet már meghozták - az ítélet helyesbítésében hajtja végre, amelyre a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt eljárást kell alkalmazni.
5. A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárás során a választottbíróság a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban folytatja a választottbírósági eljárást.
6. A (4) bekezdés szerinti áttétel nem érinti a választottbírósági ítéletben szereplő, a választottbíróság díjainak és költségeinek meghatározásán kívüli egyéb megállapításokat; és nem késlelteti a választottbírósági ítéletnek a választottbíróság díjainak és költségeinek meghatározására vonatkozó megállapításokon kívüli valamennyi részének elismerését és végrehajtását.

A költségek felosztása

42. cikk

1. A választottbírósági eljárás költségeit főszabály szerint a pervesztes fél vagy felek viselik. A választottbíróság azonban az egyes költségeket feloszthatja a felek között, ha az ügy körülményeit figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a felosztás ésszerű.
2. A választottbíróság a végső ítéletben vagy, ha indokoltnak tartja, bármely más ítéletben meghatározza azt az összeget, amelyet az egyik félnek a költségek felosztására vonatkozó döntés eredményeként a másik félnek kell fizetnie.

A költségek letétbe helyezése

43. cikk

1. A választottbíróság a létrehozásakor kérheti a felektől, hogy a 40. cikk (2) bekezdésének a)-c) pontjában említett költségek előlegeként azonos összeget helyezzenek letétbe.
2. A választottbírósági eljárás során a választottbíróság kiegészítő letéteket kérhet a felektől.
3. Ha kijelölő hatóságban állapodtak meg vagy jelöltek ki, és ha valamelyik fél ezt kéri, és a kijelölő hatóság hozzájárul a feladat ellátásához, a választottbíróság csak a kijelölő hatósággal folytatott konzultációt követően állapítja meg a letétek vagy kiegészítő letétek összegét, amely a kijelölő hatósággal folytatott konzultációt követően a választottbíróságnak az ilyen letétek és kiegészítő letétek összegével kapcsolatban az általa megfelelőnek tartott észrevételeket tehet.
4. Ha az előírt letéteket a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül nem fizetik be teljes egészében, a választottbíróság erről tájékoztatja a feleket annak érdekében, hogy egyikük vagy többük teljesíthesse az előírt befizetést. Ha a befizetés nem történik meg, a választottbíróság elrendelheti a választottbírósági eljárás felfüggesztését vagy megszüntetését.
5. A megszüntető végzés vagy a jogerős ítélet meghozatalát követően a választottbíróság elszámol a feleknek a befizetett letétekről, és a fennmaradó összeget visszautalja a feleknek.